Karácsonyi készülődés

Lassan ideje belátnom, hogy a rendszeresség nem az erősségem, ami elég jelentősen meglátszik a blogíráson is. Mondjuk ez mindennel így van, azok a dolgok, amiket mindennaposan kellene  csinálni nagyon nehezen mennek. Szóval hacsak nem lesz iszonyatos mennyiségű szabadidőm (amire nincs nagy esély), amivel nem tudnék mit kezdeni, akkor ebben nem lesz változás.  Na akkor önostorozás OFF, karácsonyi bejegyzés ON
A Karácsony nálunk egészen máshogy volt tervezve, mint ahogy végül lesz. Eredetileg úgy volt, hogy a Bükkben töltünk 4 napot távol az örjöngéstől, és távol a modern családok (értsd mindenkinek régi-új családja is van ) vándorcirkuszától. Szóval az idilli terv szerint nekünk már ott kéne lenni, enni az előre megsütött-megfőzött finomabbnál finomabb kajákat, a kályha mellett üldögélve szürcsölnénk az almás-fahájas teát, és bámulnánk bele a hóesésbe, miközben a markunkba röhögnénk, hogy a városban most az emberek biztos a dugóban ülnek az autóban/ölik egymást a fenyőkért/esetleg a nyugdíjas-pankrációban állnak sorban a hipermarketekben.
Na most hogy ezen ilyen szépen elábrándoztam lehúzom magam a földre. Valószínűleg fáznánk a házban, mert mi kb 23 fokhoz vagyunk szokva a nagy városi kényelemben, és kissé pudingok vagyunk,  éjszaka próbálnánk egy sajtkukacot megfékezni, hogy ne tekerje  ki magát a hálózsákból, emiatt akut alváshiánnyal küzdenénk, és a kinti budiban befagyna a fenekem. Inkább visszatérek a valóságba. Apapeti beteg, tehát le kellett mondanunk a vadromantikáról. Úgyhogy holnap lemegyünk Egerbe a Nagyihoz (aki tulajdonképpen Dédi), és ott töltünk el egy napot, punnyadó kényelemben.Én vagyok a sütifelelős a családban, úgyhogy napok óta sütök, mutatom is miket.

Ez tulajdonképpen egy szülinapi süti az anyukámnak, akinek ma van a szülinapja. Almás-szedres-gyömbéres-jamioliveres. Az utóbbi nincs belesütve.

Gyömbéres keksz, mert mézeskalácsot  évek óta sütök, és már nagyon unom. Buckó kérésére természetesen ünnepi állatformákban. Ő is segített sütni, nagyon ügyes volt, de olyan érzésem volt, mintha egy hurrikán söpört volna végig a konyhán.

Zabkeksz, nagyon egyszerű, és nagyon finom, a boltban kapható ehhez képest lóizé. A recept innen van. (ezt a blogot egyébként imádom, nagyon nőcis).
Készült még bejgli, de az erősen vállalhatatlan lett. Úgy néz ki, mintha egy atombomba robbant volna a sütőben. Erről nem készült fotó, és nem is fog :) És készült még darázsfészek is, de az előbb fogyott el, minthogy lefotózzam.
Na de hogy legyen valami kötős dolog is, több kötött ajándék is készült, amiket érthető okokból nem mutathatok még be, viszont van egy amit az ajándékozott már megkapott, ugyanis Londonba kellett kiküldeni, és biztosra szerettem volna menni, hogy odaér. Szóval már oda is ért, sikere is volt, úgyhogy megmutatom.

Sajnos ez egy esti fotó (állandóan sötét van, megőrülök tőle!!!!), de a tulaj ígért róla szép fotót. Angóra-gyapjú keverékből készült, pihe-puha és meleg. Töprengek rajta, hogy magamnak is csinálok egyet, csak más színekben.
Lesznek még karácsonyos fotók, csak győzzétek kivárni :)

Háztartási hangulat

Elkezdtünk mi is készülődni a Karácsonyra, Buckóval készítettünk egy adventi koszorút, ami nem is koszorú. Meg is kaptam, hogy háztartási hangulata van, de azért szép. :) Semmi különleges nem kell hozzá, csak 4 egyforma befőttes, de szerintem az se baj, ha nem egyformák, csak szépek legyenek. Mind a 4 különböző, van levendulás, narancsos.szegfűszeges, almás-fahéjas, és az utolsóban kicsi faszeletek vannak picike tökökkel.

Még múlt héten elmentünk kirándulni a Normafához. Egész meglepő volt, hogy a városban semmi hó nem volt, fent viszont igen. Pár kép onnan:

Még egy laminária

Készült még egy laminária, de most ajándékba.  Sokkal szebb, mint a zöld, többek között mert jobban áll neki a fehér szín, és már sokkal jobban megy a csipkekötés.

Kb 10 dkg Cinege fonalból készült, Gyöngy színben.